Amikor katmandui szállásunkon megjelent Mingma serpa, a világ legfiatalabbja, aki megmászta a Föld mind a 14 darab 8000 méter feletti csúcsát, és belemerültünk expedíciónk indulásának részleteibe, tudtam, hogy nem halogathatom tovább a blog elindítását. Az izgalmak ugyanis már a hegyek elérése előtt elkezdődtek.
Mingma serpa expedíciónk nepáli szervezője volt, az ő társasága intézi az engedélyeket, az európaiak számára átláthatatlan bürokratikus harcokat és az egyhónapos hegyi tartózkodáshoz szükséges, több száz kiló felszerelés helyszínre juttatását. „Már minden az alaptáborban van, a sátrak, az élelem, minden ott vár. Helikopterrel felvitettem a múlt héten.” – mondta a 33 éves serpa olyan hangon, ahogy az ember azt szokta bejelenteni, hogy már látja a hetes buszt a sarkon, mindjárt a megállóban lesz. A mi pulzusunk azonban felgyorsult, mintha nem is az 1300 méter fekvő Katmanduban lennénk, hanem már 4200-on, az Annapurna alaptáborában.
Szemeim előtt megjelent a ritka fűvel benőtt magashegyi rét, amelynek egyik szegletében csendesen gubbaszt egy nagy halom hordó és láda, a ponyvát néha meglebbenti az Annapurna jeges lejtőiről érkező szél. Hamar kiderült persze, hogy a kép mégsem olyan, mint valami romantikus hegymászófilmben. A csomagjaink körül nem a magányos hegyi szél jár, hanem 30-40 ember. Már a helyszínen hemzseg ugyanis egy másik csapat. „Egy nagy expedíció már fenn van a hegyen. Ma mennek fel az egyes táborba - fokozta a hangulatunkat Mingma serpa. - Török, ausztrál, amerikai, iráni, spanyol mászók. Mind nagyon híres. Ott van egy hetven éves spanyol mászó is.”
Nézze meg az expedíció katmandui napjait képsorozatunkon!
Zsolt felnevetett: „Carlos Soria, vele már találkoztunk. Az iránit is ismerem szerintem. Meg talán Don Bowie az amerikai, ő volt múltkor a Broad Peakon.” A magashegyek fanatikusai úgy látszik, olyanok mint egy világméretű páholy tagjai, akik csak a nyilvánosságtól távol, elhagyott völgyekben gyűlnek össze, hogy felfedjék kilétüket, állapítottam meg. De mielőtt kidolgozhattam volna egy közös rettegésre alapozott, és így nyilván nagy népszerűség előtt álló politikai párt alapvetéseit, újra a konkrétumokra terelődött a szó.
Mire mi megérkezünk, ők már magasan járnak majd a 8091 méter magas hegy oldalában, derült ki. „Lehet hogy a négyes tábort is elérik akkorra.” – mondta, az egyik mászó, Mécs Laci, ábrándos hangon hozzátéve: „Az már a csúcsmászó tábor.”
„A negyedik táborig ki lesz kötelezve a hegy addigra” – ismételgette serpánk mondatait Erőss Zsolt és Horváth Tibor. A felfelé haladó csapatok köteleket helyeznek el a csúcsig húzódó hólejtőkön, hogy azok mentén könnyebben tudjanak visszaereszkedni, vagy újra elindulni a csúcs irányába. Ami azt jelenti, hogy mi is biztonságban, kipróbált úton haladhatunk majd.
„Nagy gleccserhasadékok vannak az alsó szakaszon, felül szűkek, de aztán kiszélesednek, óriásiak. De ott is végig van kötél.” – folytatta Mingma serpa abban a megnyerő, mosolygós nepáli stílusban, amitől olyan kellemes hely utazgatásra az ország. Mingma serpa egyébként megjelenésre sem a marcona hegymászót idézi. Feltűnés nélkül lehetne pincér az egyik katmandui étteremben. Kezet ráztunk vele, hogy ő lett a 27. a világon, és az első Nepálban, aki megmászta mind a 14 nyolcezrest. Kézfogása puha és meleg volt, mint egy szívélyes ingatlanügynöknek. Pedig nem védett környezetből, gazdag család gyermekeként űzi a hegymászást.
Fotó: Földes András
Nepálban az alpinizmus nem sport, hanem megélhetési lehetőség, ahol az ember a nyugati expedíciók segítőjeként pénzt gyűjthet, egzisztenciát teremthet, hogy családot alapíthasson. Érezhető ez Mingma karrierjén is. Tíz évig mászta a nyolcezreseket, egymás után, majd négy évig semmi. „Meguntad a hegymászást egy időre?” „Nem, a feleségemmel kimentünk Japánba dolgozni. Toitoi-vécékkel dolgoztunk. Pénzt gyűjtöttünk, hogy beindíthassam a vállalkozásom.” Négy évig egyáltalán nem is foglalkozott hegyekkel, aztán hazajött, két év alatt megmászta a maradék öt hegyet (ebből négyet egyetlen évben), majd ahogy megvolt a szakmában utolérhetetlen referencia, megalapította az expedíciószervező cégét. „Te is jössz velünk a hegyre?” – kérdeztem. „Én már nem mászom többet” – mondta mosolyogva.
Hozzászólások